AZ ALKOHOL JELLEGZETES TULAJDONSÁGAI

A vegyileg tiszta, vízmentes etilalkohol színtelen, égető ízű folyadék. Gyúlékony anyag, már gyufával való közelítésre is halványan világító, kékes fénnyel ég. Könnyebb a víznél, sűrűsége: 0,789, ami azt jelenti, hogy 1 cm:' alkohol tömege meg­közelítőleg 0,8 gramm. Kiváló oldó­szer, nagyon jól oldja a zsírokat Az alkoholt széleskörűen használják a gyógyászatban (fertőtlenítő hatású), nagyon sok vegyi termék alapanyaga és üzemanyagként is használható.

Elégetése a szervezetben a sejtek zavartalan működéséhez szükséges oxigén mennyiségének egy részét elvonja. Az idegsejtek a legérzéke­nyebbek az oxigén hiányára, ezért lépnek fel alkoholfogyasztás után az idegrendszer működésében zavarok.

Az alkoholnak közvetlen sejtkárosító hatása is van. A sejtfal részben zsírszerű anyagokból épül fel. Az alkohol oldja a zsírokat, és így megváltoztatja a sejtfal áteresztőképességét, ami a sejtek működését teljesen megzavarja.

Az alkohol látszólagos élénkítő hatása azzal magyarázható, hogy már igen kis koncentrációban is csökkenti a gátlásokat, feloldja a "hasznos fékeket".

 


Az alkohol kábítószer, sejtméreg
 

  


Légy előrelátó!

Mielőtt a poharat a szádhoz emelnéd, állj meg egy pillanatra, és kérdezd meg önmagadtól: mennyi idő múlva akarok járművet vezetni? Kiürül-e a szervezetemből addigra az alkohol, megihatom-e ezt a pohár szeszes italt? Ezeket a kérdéseket mindig az ivás megkezdése előtt és ne utána tedd fel!

Ahhoz, hogy válaszolni tudj ezekre a kérdésekre, ismerned kell az alkohol lebontásának sebességét.

Az alkohol lebontását a máj végzi. A lebontás az alkohol elfogyasztása után rövid idő múlva elkezdődik.

 


Egy óra alatt az egészséges máj 10 testsúly kilogrammonként 1 gramm alkoholt bont le.
 

  

Egy 50 kg testsúlyú ember szervezete 5 g, egy 80 kg testsúlyú emberé pedig 8 g alkoholt képes egy óra alatt lebontani. Ez nem jelenti azt, hogy a kövér emberek szervezete gyorsabban lebontja az alkoholt.

A zsírréteg becsült súlyát a testsúlyból le kell vonni I (A testmagasságodból vonj le 100-at, és az így kapott értéket tekintsd "normális" súlyodnak.

 


normális súly (kg) = testmagasság (cm) - 100
 

  

Ezzel az értékkel számolj, amennyiben a valóságos testsúlyod ennél nagyobb. Ha viszont kisebb, akkor a valóságos testsúlyod vedd figyelembe.)

Az alkohol lebomlásához szükséges időtartam becsléséhez ismerned kell a szeszes italok alkoholtartalmát.

 

Az alkohol tömege

 
  1 dl sörben 4g  
  1 dl borban 8g  
1 dl pezsgőben 8g
1 dl vermutban 13 g
  1/2 dl tömény italban  (konyak, pálinka, whisky stb.) 16 g  

Mi a másnaposság?

A kiszámított lebomlási idő eltelte után csak abban az esetben szabad ismét járművet vezetni, ha a megivott alkoholmennyiség nem haladta meg az 50 grammot, mert ennél nagyobb mennyiségű elfogyasztott alkohol esetén általában jelentkeznek a "másnaposság" tünetei. Ilyenkor már nem mutatható ki alkohol a szervezetben, azonban az alkoholfogyasztás következtében károsult idegrendszer funkciók még nem álltak teljesen helyre. Szédülés, koncentrációs zavarok jelentkezhetnek, és sokkal hosszabb a reakcióidő. Még nem szabad vezetni!

Az alkoholt csak a máj képes lebontani, és ehhez időre van szüksége. Előfeltétel, hogy a máj egészséges legyen. Az alkohol kiürítési sebességének gyorsítására nagyon sokfajta szerrel, eljárással próbálkoztak már, azonban egyik sem bizonyult hatásosnak A lebomlás gyorsításával kapcsolatosan él néhány tévhit a köztudatban:

  TÉVHIT   IGAZSÁG  
  A kávé gyorsítja az alkohol lebomlását, elősegíti a kijózanodást.  

A kávé átmenetileg valamivel éberebbé tesz, de az alkohol lebomlását nem gyorsítja meg, sőt a koffein hatásának elmúlásával az alkoholos tünetek fokozottan jelentkeznek.

  
         
 

Nagy melegben a fokozott verejtékezéssel az alkohol is "elpárolog", és ilyenkor meg lehet inni egy-két korsó sört vezetés előtt vagy akár közben is.

  

Az alkohol 90%-a a májban bomlik le, 10%-a változatlan formában a vizelettel, a kilélegzett levegővel és a verejtékkel távozik. A fokozott verejtékezés sem csökkenti lényegesen a kiürüléshez szükséges időt.

  
         
 

Teli gyomorra nyugodtan lehet alkoholos italt inni, mert az elfogyasztott étel (főleg, ha zsíros) megakadályozza az alkohol felszívódását.

 

Az étel késlelteti az alkohol felszívódását, de nem akadályozza azt meg. Valamivel csökkenti a véralkohol-koncentráció maximális szintjét, de semmiképpen sem rövidíti le az elfogyasztott alkohol lebontásához szükséges időt, sőt növeli azt.

 
         
 

Hideg zuhany vagy a friss hideg levegőn való séta kijózanít, és alkalmassá tesz a vezetésre.

 

A hideg zuhany vagy a friss levegő éberebbé tesz, de az alkohol lebomlását nem gyorsítja meg, a véralkohol-koncentrációt nem csökkenti.

 


Mi az ezrelék?

Járművezetők alkoholos befolyásoltságának mértékét "ezrelék"-ben szokás megadni.

Egy ezreléknek nevezzük azt az alkoholkoncentrációt, amikor egy egységnyi alkohol keveredik ezer egységnyi testnedvhez (vízhez). Kiszámításának képlete:

 


Alkoholezrelék =
Megivott alkohol (g) / Testnedv (kg)
 

  

A férfiak testsúlyának kb. 70%-a víz (testnedv), a nők szervezetének kb. 60%-a (a zsírszövetek nagyobb aránya miatt). A kövér emberek testében a víz aránya kisebb, mivel több a zsírszövet.

Az alkoholkoncentráció kiszámítására vegyünk egy példát:

 

Egy 80 kg testsúlyú férfi rövid idő alatt megiszik 1 korsó (0,5 liter) sört. Az elfogyasztott sör alkoholtartalma kb 20 gramm. Ez az alkoholmennyiség 56 kg testnedvben oszlik el (a 80 kg 70%-a).

A képlet alapján az alkoholezrelék:
20/56=0,36 ezrelék

 

Az alkoholkoncentrációt általában a vérből határozzák meg, és az így kapott értéket véralkohol-koncentrációnak nevezik.

 

HOGYAN HAT AZ ALKOHOL A JÁRMŰVEZETÉSHEZ SZÜKSÉGES KÉPESSÉGEKRE?

A vezetéshez szükséges képességek színvonalának csökkenése tapasztalt járművezetők esetében 0,35...0,4 ezrelék véralkohol-koncentrációnál kezdődik. Veszélyhelyzetek jó megoldásának esélyét már 0,2 ezrelék véralkohol-koncentráció is ronthatja.

A látás már kis mennyiségű alkohol hatására is romlik:

- a szemmozgások lelassulnak, a tekintet "tapad" a személyekhez, tárgyakhoz;
- a szem nem tud gyorsan alkalmazkodni a távolságokhoz, a kép életlenné válik;
- a pupilla nem képes gyorsan alkalmazkodni a megváltozott fényviszonyokhoz, növekszik az elvakítás veszélye.
- szűkül a látótér, a látómező szélén nehezebben vesszük észre a fontos ingereket. Olyan, mintha szemellenzővel vezetnénk. A látás megromlás a általában nem tudatosul, ezért különösen veszélyes. Az ittas járművezető ugyanis azt hiszi, hogy a látása tökéletes, és ennek megfelelően vezet.

A mozgások pontatlanabbá válnak

Vezetés közben nagy szükség van a mozgások pontos irányítására, a kéz- és lábmozgások finom összerendezésére. Fontos a látás és a mozgás összehangolása is, gondoljunk csak a kormányzásra.

A kétkerekű járművek egyensúlyban tartása nagyon finom kormánymozgásokat követel, amelyek irányításához tökéletesen működő idegrendszeri folyamatokra van szükség. Az alkohol rontja a jármű apró kitéréseinek észlelését, a kicsiny korrekciós mozgások összerendezettségét, aminek következtében könnyen egyensúlyelvesztés következhet be. Alkohol hatása alatt a gépkocsik vezetői sem érzékelik időben a jármű kismértékű oldalirányú kitéréseit, a megfelelő kormánykorrekciót késve hajtják végre (és a mozgás összerendezettségének hiánya miatt gyakran túlméretezve), aminek következtében a jármű kacskaringósan halad az úton.

A döntésekbe hiba csúszik

A járművezetési folyamat észlelési, döntési és járműkezelési tevékenységek sorozata. Az érzékszervek (elsősorban a látás) által begyűjtött információkat értékeli a járművezető, és dönt arról, hogy milyen sebességgel haladjon, mekkora követési távolságot tartson, előzzön-e vagy sem, melyik forgalmi sávban haladjon, változtasson-e haladási irányán.

Különösen gyors döntésekre van szükség veszélyhelyzetekben Ilyenkor pillanatok alatt kell az információkat értékelni, és kiválasztani azt a cselekvést (gyorsítást, lassítást vagy irányváltoztatást), amelyik biztosítja a veszélyhelyzet megszüntetését, ill. a baleset elkerülését.

Alkohol hatására a döntési idő meghosszabbodik, a hibás döntések száma növekszik. Csökken a felelősségérzet és az önkontroll, előtérbe kerülnek az ösztöncselekvések, az érzelmek és az indulatok. Pedig a közlekedésben sok olyan helyzet van (pl. kényszerű várakozás, kényszerű lassú haladás, mások szándékos szabálysértésének eltűrése), amelyek elviseléséhez önfegyelemre, önuralomra, az érzelmek és indu­latok féken tartására van szükség. Kutatók vizsgálták azt, hogy zárt pályán való vezetéskor és szimulátoron hogyan befolyásolja az alkohol a vezetési feladat pontos végrehajtását. A kísérletben részt vevőkkel üdítőitalba kevert alkoholt itattak, így az elfogyasztott alkohol mennyiségéről nem volt közvetlen információjuk. A létrehozott alkoholkoncentráció 0,0; 0,7; 1,2 ezrelék volt.

A kutatás eredményei azt mutatták, hogy alkohol hatására mind zárt pályán, mind szimulátoron növekedett a sávtartással kapcsolatos hibák száma. Egyenetlenebbé vált a sebesség is. 1,2 ezrelék véralkohol-koncentráció esetében a járművezetők nem csökkentették a sebességet a kanyarok előtt. A szimulátoron végzett mérések azt mutatták, hogy a kísérleti személyek gyakran hagyták el a forgalmi sávot, méghozzá balra, a szembejövő forgalom irányába. 1,2 ezrelék véralkohol-koncentráció esetén már nem voltak a járművezetők képesek arra, hogy egy váratlanul elébük kerülő akadályt kikerüljenek.

 

ALKOHOLKONCENTRÁCIÓ ÉS BALESET

A baleseti kockázat alkohol hatására gyorsan növekszik. A teljesen józanul közlekedő járművezető is vállal valamennyi baleseti kockázatot. Ez a kockázat 0,5 ezrelék véralkohol-koncentráció esetén duplájára, 0,8 ezreléknél a négyszeresére , 1,5 ezreléknél pedig már 16-szorosára növekszik.

Az alkoholtól befolyásolt állapotban okozott balesetek jellegzetességei összefüggésben vannak az alkohol káros hatásával: az észlelési és a figyelmi képességek romlásával, a kockázatvállalás fokozódásával, a valóságérzék gyengülésével.

Az ittasan okozott balesetekre jellemző a szilárd tárgynak ütközés, a farolás vagy az út elhagyása, valamint a felborulás. A legtöbb baleset éjszaka, rossz látási viszonyok mellett következik be. A járművezetők sötétben, alkoholtól leromlott látási képességekkel, meglassult reflexekkel és csökkent kritikai érzékkel vezetnek. Ezeknek a kedvezőtlen hatásoknak a halmozódása nagymértékben megnöveli a baleset valószínűségét.

Az alkoholos állapotban okozott balesetek fele a sebesség nem megfelelő megválasztására, ill. gyorshajtásra vezethető vissza. (A józan állapotban okozott balesetek esetében a túlzott sebesség mint baleseti ok 28 ... 30%) .

Szomorú tény, hogy a járművezetők által alkoholtól befolyásolt állapotban okozott balesetek általában súlyosabbak a nem ittas állapotban okozott balesetek kimenetelénél, különösen lakott területen kívül. 100 józanul okozott közúti balesetből átlagosan 7, míg 100 ittasan okozott közúti balesetből átlagosan 10 jár halálos sérüléssel.